Tatabányai Múzeum története

Ismertető

Ismerje meg a Tatabányai Múzeum történetét

A Tatabányai Múzeum profilját döntően meghatározza az a közösség, ahol működik. Tatabánya fiatal város, létrejöttét a 19. század végi, 20. századi iparfejlődésnek köszönheti, ezért a múzeumi munka meghatározó területe az új- és legújabbkori emlékek gyűjtése. A törzsgyűjtemény kialakítása még Tatán kezdődött meg 1967-ben, mint a megyei múzeumi szervezet újkori gyűjteménye. Ez a gyűjtemény - melynek nagy része tatabányai eredetű volt - 1971 -ben került Tatabányára a régi Puskin Kultúrotthon épületébe. Ez az évszám múzeumunk alapítási dátuma . A múzeum első állandó kiállítását 1975-ben nyitotta meg a nagyközönség előtt a Gellért tér 3. szám alatt, egy régi iskolaépületben.
A múzeum első állandó kiállításának helyszíne Tatabányán, a
                  Gellért téren. (Fotó: Dallos István) A múzeum első állandó kiállításának helyszíne Tatabányán, a Gellért téren. (Fotó: Dallos István)
Jelenlegi helyére, A Vértes Agorájába (a régi Közművelődés Házába) 1985-ben költözött. Az új otthonban az első kiállítás megnyitására 1985. október 1.-én került sor, „Iparfejlődés, munkásélet a tatai szénmedencében 1896-1945” címmel.
A Tatabányai Múzeum központja A Közművelődés Házában. (Fotó: Dallos István) A Tatabányai Múzeum központja A Közművelődés Házában. (Fotó: Dallos István)
Az 1985-ös beköltözés óta eltelt több mint 25 év alatt örvendetesen sokat fejlődött intézményünk. Az egyik legjelentősebb változás 1987-ben történt, amikor a múzeum tulajdonába került a régi XV-ös akna területe. Itt került kialakításra a Szabadtéri Bányászati Múzeum. Az 1988-ban a nagyközönség előtt is megnyitott, és azóta folyamatosan bővülő Szabadtéri Bányászati Múzeum (Vágóhíd utca) Magyarország első, és idáig egyetlen ipari skanzenje, amely természetes környezetben mutatja be az ipari munkások munka- és életkörülményeit.
Kolóniaházak a skanzenben, a háttérben a földalatti
                  bányajárat, a gróf Esterházy Ferenc lejtakna bejáratának
                  rekonstruált kapuzata. (Fotó: Dallos István) Kolóniaházak a skanzenben, a háttérben a földalatti bányajárat, a gróf Esterházy Ferenc lejtakna bejáratának rekonstruált kapuzata. (Fotó: Dallos István)
A múzeum központi kiállítóhelyén is nagy változások történtek. A legfontosabb a múzeumi rekonstrukció volt. 1997-ben Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a város megalakulásának 50. évfordulójára nagy összegű beruházással felújíttatta a múzeum központi épületét. A nagymértékben megnövelt kiállítótér lehetővé tette egy új, korszerű településtörténeti állandó kiállítás létrehozását. Az új kiállítás 1997. október 10-én nyílt meg és két szinten mutatta be az elődtelepülések fejlődését a város mai területén az őskortól a várossá válásig, 1947-ig. Kiállítótereinknek ez a bővülése 1997-ben már igencsak időszerű volt, hiszen nem csak az 1971-es alapításhoz, de az 1985-ös beköltözésünkhöz képest is jelentősen megnőttek gyűjteményeink. Jelenleg több mint 200.000 darabos gyűjteményünk van, amely nem csak darabszámra, de összetételében is bővült. A korábbi ipar-, életmód-, és politikatörténeti gyűjtemények mellett a 90-es évek elejétől a gyűjtőtevékenységünk kiegészült a régészettel, a néprajzzal, a képzőművészettel és a természettudománnyal is.

A tárgyi emlékek megőrzése mellett múzeumunk igyekezett színvonalas közművelődési tevékenységet is végezni a városban. Elsődleges feladatunknak tekintjük a bányász hagyományok ápolását , amelynek elsődleges helyszíne a Szabadtéri Bányászati Múzeum – Ipari Skanzen.

A bányász hagyományok megőrzésén túl a múzeum más területeken is igyekszik hozzájárulni Tatabánya város önálló arculatának kialakításához és megőrzéséhez. A múzeum szakkönyvtára és történeti adattára a helyi történeti kutatások fontos bázisa.

A múzeum tudományos tevékenysége két területen túlnő a regionális kereteken. A múzeum által rendezett oktatástörténeti konferenciák és kiállítások az oktatástörténeti kutatás országos jelentőségű eseményei. A másik terület az életmód-történeti kutatómunka, amelynek elindításában a 70-es évek elején a múzeum úttörő szerepet játszott. Ezen tevékenységeken túl a múzeum általános közművelődési feladatokat is ellát (helyi képzőművészeti kiállítások, táborok).

Kiállításainkkal, gyűjteményeinkkel, és a múzeumban folyó tudományos tevékenységgel kapcsolatosan a múzeum több kiadványt is megjelentetett. Kollektívánk munkáját mind a szakma, mind pedig Tatabánya városa elismeri. A múzeum színvonalas gyűjtési, kiállítási és tudományos tevékenységét a szakma 1997-ben az „Év Múzeuma” címmel, 2004-ben a Magyar Múzeumi Egyesület különdíjának , míg 2016-ban Múzeumpedagógiai Elismerő Oklevél odaítélésével ismerte el. Tatabánya városa pedig a rendszeres anyagi támogatáson túl (ez is munkánk elismerése), 2001-ben a Tatabánya kultúrájáért díjjal jutalmazta múzeumunkat.

2008. január elseje újabb jelentős dátum a múzeum történetében. Ekkor került át a Tatabányai Múzeum Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásába. 2013 tavasza óta pedig megújult környezetben, A Vértes Agorája épületében (a régi Közművelődés Házában) várjuk az érdeklődőket.
A múzeum központja 2013 tavasza óta megújult környezetben,
                  A Vértes Agorája épületében. (Fotó: Dallos
                  István) A múzeum központja 2013 tavasza óta megújult környezetben, A Vértes Agorája épületében. (Fotó: Dallos István)
Legújabb állandó kiállításunk, melynek címe Metamorfózis – Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében, interaktív módon mutatja be a térség történetét a legősibb időktől kezdve az urbanizált mindennapokig.
Rekonstruált római villa. (Fotó: Dallos István) Rekonstruált római villa. (Fotó: Dallos István)
Az indusztria bűvöletében. Ipari táj, modern város.. (Fotó: Dallos István) Az indusztria bűvöletében. Ipari táj, modern város.. (Fotó: Dallos István)

Térkép
Tatabányai múzeum térkép

2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 1.

Ár

Diák és nyugdíjas : 500 Ft
Felnőtt: 900Ft

Csoport esetén kérjük hívja az alábbi telefonszámot