Sújtólégrobbanás a XV/A aknán (1965)

Sújtólégrobbanás a XV/A aknán
1965. december 8.

A tatabányai XV/A bányaüzem DK-i bányamező 6. számú vágatában ismeretlen okból sújtólégrobbanás következett be.
Három fő meghalt, 10 fő könnyebben, kettő súlyosan megsérült.
A 6. számú vágat egy új frontfejtés ún. nyitóvágata volt. A tervezett frontfejtés
szállítóvágata a DK-i alapközle egyik gurítójából induló gyűjtővágatba csatlakozott.
A nyitóvágatban dolgozó délelőttös csapat a 2500 mm átmérőjű vágatbiztosítást
dolgozta át egyedi acéltámos fronti nyitóvágatra, hogy megindulhasson a frontfejtés.
A szárnyon az átdolgozás mellett, azzal egyidőben a majdani frontfejtés frontszárnyi
láncosvonszolóját szerelték, amikor a sújtólégrobbanás bekövetkezett.
Az esemény a délelőttös műszak második felében kb. 11 óra körül következett be.
A detonációt észlelték a bányamezőben távolabb dolgozó más csapatok is, akik sűrű
füstben, menekülőkészüket felvéve menekültek a friss behúzó légáramú térségekbe.
A lökéshullám kisodorta a fentebb említett gurítóban lévő, közlekedésre szolgáló ún.
járóosztályt, tönkretette a fejtési szállítóvágat és gyűjtővágat tartóácsolatát, melyet
csak önként jelentkezőkkel tudtak rendbe hozni, mivel a délutános szakból sokan nem
akartak leszállni ilyen előzmények után a bányába.
A mentés a riasztást követően azonnal megindult, és a függetlenített bányamentők az
elhunyt bányászokat és a könnyebb sérülteket az üzemi bányamentőknek átadva
megkezdték a helyreállítási munkálatokat.
Szerencsére a fejtés és a DK-i bányamező külön légosztályban volt, a vízzárak
működtek, a vágat felületének szénpormentesítése korábban már megtörtént, így a
robbanás nem terjedt tovább.
A robbanásban meghalt Szabó András vájár, nős, két gyermek édesapja, Poka Ferenc
lakatos, nős, három gyermek édesapja és Kardos Mihály segédvájár.
A sújtólégrobbanás oka a hivatalos verzió szerint: a feszültségmentesített szárnyi
láncosvonszoló motorjának bekötését végző villanyszerelő nem tette vissza a
kábelvégeket védő fedelet, és a szállítóberendezést feszültség alá helyezte. Ez a
verzió nehezen elképzelhető, mert egyrészt felelősségre vonás nem történt, másrészt
az érintésvédelmi relé, FI relé, zárlat esetén működésbe lépett volna.
Valószínűbbnek tűnik az a magyarázat, mely szerint az átdolgozás helyén, ahol egyik
oldalon már acéltámok voltak, másik oldalon még TH-gyűrűs biztosítás, az összeugró
TH-ívek miatt szikra keletkezett.
Ugyanis ekkor még nem voltak sűrítettlevegős csavarhúzó gépek és a kengyeleket
kézzel, ún. racsnis kulccsal húzták meg. A kengyelek meglazulhatnak, ha nem nincsenek
rendesen meghúzva, vagy a TH-gyűrűk felett fellazult készlet van, és emiatt az ívek
nem fekszenek szorosan egymásba. A hirtelen történő összeugrás miatt keletkező 0,4-
0,5 m-es szikracsóva már alkalmas arra, hogy beindítsa a sújtólégrobbanást.
Ez utóbbit látszik igazolni, hogy ad absurdum felvetődött a bányahatóság részéről,
hogy II. osztályú sújtólégveszélyes bányában megtiltják a TH-biztosítás alkalmazását.

 

Petricsek József