Az 1962. május 11-i bányaszerencsétlenségről

2023-08-08

Hír kategória,

Rövid ismertető

A XV/a akna története bővelkedik a tragikus eseményekben

Az 1962. május 11-i bányaszerencsétlenségről

1962. május 11. (péntek)

A XV/A aknaüzem ÉK-i bányamező 52-es frontfejtésében 7 fő bányász halálát okozó omlás történt.
Az omlás az 52-es frontfejtés nyitóvágatában, a frontszárny közepén történt.
A fejtési területen ún. kétdimenziós fejtés üzemelt. Az 51-es számú a vastag telep felső szeletét, míg az induló 52-es számú fejtés az alsó szeletet fejtette volna le úgy, hogy az 51-es, felsőszeleti frontfejtést 30 m előrehaladás után az 52-es alsószeleti frontfejtés követte volna, gyakorlatilag a korábban induló, 51-es frontfejtés omladéka alatt.
A fejtések, így az 52-es fejtés is Schwarz Universal ékzáras acéltámokkal voltak biztosítva.
A technológia szerint az elöl haladó felsőszeleti front talpára sima kerítéshálót helyeztek, és erre a dróthálóra omlasztottak. Tulajdonképpen ez képezte az alsószeleti front fedüjét.
A felső szeleti front vágatait a homlok előtt hajtották és bizonyos távolságon belül, gurítóval lelyukasztottak az alsószeleti fejtés vágataira, így biztosítva a szállítást és az áthúzó légáramot.
A tragédia által érintett frontfejtési nyitóvágatból hátrafelé kiszedtek 2 fogást, mintegy 2 méter hosszban, fával biztosítva és máglyákkal, előre, a haladási irányban szintén 2 fogást, de ezt már fentebb említett acéltámokkal és acél süvegekkel biztosították.
Az omlás az alsószeleti (elmaradó) frontszárnyon történt, omlasztás közben. Ekkor még külön omlasztóbrigádok voltak, tehát nem a „szenelők” végezték az omlasztást. A tragédiát megelőzően a felügyelet a felsőszeleti fejtésből lerendelte az omlasztókat, hogy omlasszák le a fával biztosított részt. Itt az omlasztás a fatámok elvágásából, a máglyák oldósíneinek kiütéséből, majd HRV-6-os rablóvitlával (Bocó) történő kirablásából állt.
Mivel a felsőszeleti omladék még nem tömörödött megfelelően, sőt a felsőszeleti frontfejtés magas omlása sem jött meg teljesen, ezért az acéltámokat hiába feszítették meg, a támok jórésze a laza „fedü” miatt túl volt húzva, így a terhet nem vették fel és a felsőszeleti magasomlás bekövetkeztekor eldőltek (A magasomlás – általában és persze fedüben lévő kőzetektől függően - kb. a szárny 20-30 méteres előrehaladása után szokott megindulni.).
A tragédia időpontjában a szenelő vájárok a nyitóvágat két végén, míg az omlasztók a szárny közepén dolgoztak.
A magasomlás bekövetkezése után a szárny két végén dolgozó 12 fő kimenekült, de a szárny középső szakasza teljes omlásba került és maga alá temette a 9 fős omlasztóbrigádot.
A felsőszeleti szárnyon dolgozó bányászok, amely szárny 30 méterrel előbbre volt, csak dübörgést hallottak és nagy léglökést éreztek. Munkahelyüket elárasztotta a por, és elkezdtek menekülni.
Az omlás által érintett frontról 12 fő bányász szintén kimenekült.
A 9 főből 2 fő omlasztó, Zajzon Imre és társa, a még le nem omlott máglyák közötti szűk résen ki tudtak mászni, de 7 fő az omlás alatt maradt, melyből 5 fő elhunyt bányászt a bányamentők kimentettek.
Őket 16-án (szerdán) temették el. 2 fő elhunyt bányászt csak jóval később sikerült kimenteni.
Az esemény időpontjában öngyulladásos tűz is keletkezett, mivel a felsőszeleti front fedüjében egy 20-40 cm vastag, nem műrevaló, ún. fekete telep volt, amely bekerült az omlásba.
Ezért a 2 fő kimentésénél a bányamentők a kihúzó oldalon csak bányamentő készülékben tudtak mentési munkát végezni, míg az üzemi mentők az omlás behúzó oldalán készülék nélkül dolgozhattak.
Az elhunytak között volt Erb Béla, Németh Károly, Póczos Gyula, Preczinger Lajos, Prohászka Gyula, Tóth Béla és Voga Béla omlasztó-vájárok.
A halálos baleseteket követően a bányahatóság „Bányahatósági intézkedések az omlásos és omlasztásos halálos balesetek tárgyában” címmel, Tatabányára vonatkozóan az alábbi intézkedéseket hozta:

„Bányafával kapcsolatban
A jegenyefenyőnek bányabeli biztosításként való alkalmazását eltiltjuk.
A bányafa-ellátó üzem készletét vizsgálják felül a befülledt gömbfák megállapítására.
A nem megfelelő minőségű gömbfák biztosítás céljából történő beépítése tilos.”

„Biztosítással kapcsolatban
Mindazon helyeken /elágazás, fülkekezdés, fejtés, visszaszedés, pásztakezdés/, ahol 2,5 m-nél hosszabb tartó beépítése szükséges, kettős tartóácsolatot kell beépíteni.”

 

Tatabánya, 2023. március 23.
Jó szerencsét!
Petricsek József

 

(Borítókép: A XV/a akna két aknatornya)