Műtárgymesék

2020-12-18

Hír kategória,

Rövid ismertető

Karácsonyi kiadás

A karácsonyhoz közeledve bemutatjuk gyűjteményünk néhány különleges karácsonyfadíszét, valamint a szaloncukor rövid történetét.

Karácsonyfadíszek

Karácsony közeledtével a Tatabányai Múzeum gyűjteményének néhány különleges darabjára szeretnénk felhívni a figyelmet. Néhány éve a Karácsony kiállításunkon már bemutattuk őket, de érdemes közelebbről is szemügyre venni ezeket a remek kis darabokat.

A karácsonyfa-állítás és -díszítés szokása csak lassan, a 19. század elejétől, a főúri, majd polgári otthonok felől terjedt el Magyarországon. A most bemutatott apró, néhány centiméteres karácsonyfadíszek a 19-20. század fordulóján készültek. A kollekció darabjai: házacskák, csillagok és harangok, melyek még erősen kötődnek az ünnep egyházi jellegéhez. A betlehemi jászol, a csillag, a színes papírból rátétéként ragasztott kis Jézus és az angyal az Örömhírre utalnak, a Megváltó születését hangsúlyozzák.

A kis díszek anyaga papírmasé, melyet cukormázzal vontak be. A papírmasé a századforduló divatos technikája volt, a nedves papírt (papírhulladékot) csirizzel (ragasztóanyaggal) rétegekként ragasztották össze és formázták, majd lakkal vagy más anyaggal szilárdították, festették vagy, mint esetünkben, cukormázzal díszítették.

Száz-százhúsz éves papírmasé karácsonyfadíszeink sérülékenységük és esendőségük miatt gyűjteményünk ritka, különleges gyöngyszemei, annak ellenére, hogy a századforduló otthonaiban gyakoriak lehettek.

Szaloncukor!

Ma Magyarországon elterjedt vélekedés, hogy a szaloncukor igazi hungarikum. A vélekedést táplálja az a tény is, hogy a szaloncukor divatja igazából ránk jellemző, a világon máshol a karácsonyfára díszítésként rakott, színes papírral borított édesség nem ismert.

Úgy tűnik, a papírba csomagolt fondant cukorka a 18. századi Franciaországból származik, de a karácsonyfán a rojtozott szélű, színes papírba csomagolt édesség a 19. századi Magyarország „találmánya”. Neve, a „szalonczukedli” Jókai Mórtól származik, mivel a karácsonyfákat – melyek állítása a század elejétől a főúri, majd a polgári otthonokra volt jellemző – a szalonokban helyezték el. Ezzel szemben a hagyományos paraszti kultúrában még sokáig a dióval, almával díszített zöld ágak állítása volt a jellemző.

 

(Fotó: Vágó-Lévai Katalin)