Tatavölgyi Alkotók

Új rovatunkban a Tatavölgyi Alkotók művészeti csoport tagjainak bemutatkozását szeretnénk megosztani a múzeum közönségével. A rovat szerkesztője Bánfi József festőművész, a művészeti csoport vezetője.

(Borítókép: Bánfi József grafikája)

 

VÉGH KATA

KÉPZŐMŰVÉSZ, GRAFIKUS

Végh Kata 1984. június 3-án született Tatabányán. 2009-ben diplomázott a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolán pénzügy szakirányos közgazdászként. 2009 és 2014 között teológiát tanult a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán, tanulmányait itt végül sosem fejezte be. Amikor megkérdezik tőle, hogyan került egy teológiai főiskolára, a válasza: „Nem emlékszem, valaki beletett valamit az italomba”. 2010 óta Budapesten él.
Végh Kata gyermekkora óta rajzol és fest. Művészeti tanárai korán felfedezték tehetségét, 18 éves koráig grafikusnak készült. Ekkor anyagi okok miatt hirtelen megváltoztatta terveit és közel 10 évig halasztotta művészi ambícióit, egészen 2012-ig, amikor megnyílott az első önálló grafikai kiállítása Tatabányán. 2012 óta számos egyéni és csoportos kiállításon részt vett, készített könyvborítókat, plakátokat, írt újságcikkeket, 2017 óta kreatív workshopokat szervez, 2020-ban pedig grafikái jelentek meg az Élet és Irodalom egy külön lapszámában. Szereti keverni a profán és szent témákat, nagyon ironikus és humoros hangnemet használ. Karakterei nyugtalanítóan groteszk nők és férfiak, akik nyíltan vállalják esendőségüket, gyengeségeiket. Kedvenc témái a különböző mitológiai, bibliai történetek, illetve azok vegyítése a pop kultúra bizonyos elemeivel (képregények, mémek, stb.). Elsősorban a fekete-fehér vagy monokróm színvilág áll hozzá közel. 
Mentorai, tanárai: Bánfi József, Lévai Ádám, Gerber Pál.
Munkái megtekinthetők a www.katavegh.com oldalon.

Keresztrefeszítés

Ha az értelem alszik

Assisi Ferenc kihalt fajoknak prédikál

Melankólia

Siva

 

GERBER PÁL

KÉPZŐMŰVÉSZ, FESTŐMŰVÉSZ

"Iszom a teám. Iszom a kakaóm. Mikor leérek az aljára, csodálkozom. Megpillantva a bögre zárt fenekét csodálkozom, mert lyukacsokat vártam. Azt hittem szita. Azt hittem szita az, amiből iszom. 15 éve foglalkozom cipőfelsőrész készítéssel, imádom az Istent és harcolok a bacilusok ellen. Az indiai-elefántos produkciókról áttértem a festészetre.
Heterogenitás a természetes közegem, és ez az, amellyel dolgozom, osztva az álláspontot, miszerint egy művésznek önmagához képest is szabadnak kell lennie, önmagától is állandóan meg kell szabadulnia, nem csak a pillanatnyi trendek követésétől.
Felfogásom a forma jelentőségét nem vitatja, sőt messzemenően tudomásul veszi, használja, érvényesíti azt, ugyanakkor ez nem tévesztendő össze azzal a formához fűződő, azt ájultan tisztelő, de kiüresedett viszonnyal, amit formalizmusnak nevezhetünk. Amennyiben a formát helyre kell utasítani, hát helyreutasítjuk: Helyedre!
Miközben nézem a művészet folyamatait, nincs bennem sem az utókor önelégültsége, sem rezignáltság vagy sajnálat. Azt sem hiszem, hogy a jelen kevésbé lenne vak és korlátolt, mint a jelenből vizsgált és értékelt előző évszázadok. 
De ne gondolja senki azt sem, hogy a merevség, a korlátoltság és a kisszerűség feltétlen kor- vagy rendszerfüggő és csak kívülről jöhet, mert félrevezeti magát. Ezzel rendre belül is meg kell küzdenünk.
Az ember – ez a kisszerűségeivel ismert entitás – kiállítást rendez, fogadkozik, történelmet ír.  Egy talicskára való kerti-trágya, ahogy az író mondja. De a talicskára való kerti-trágya erkölcsi magasságokba emelkedik, önzetlen, együtt-érző és áldozatot is képes hozni. Mit mondhatnék…
Zörög felettem az ég. Repülőgép megy át, benne, keresztül, ide, oda rajta. A pilóta figyel. Tudja mi a feladata, kötelessége, teendője, munkája, beosztása, és minden erőlködés nélkül teljesíti feladatát, kötelességét, teendőjét, munkáját, beosztását.
Jó pilóta. Kiváló, remek, nagyszerű, ideális, szuper, kitűnő, kifogástalan, pompás pilóta. Még humora is van. De hisz ő is csak ember…"

A tragédia embere vagy az ember tragédiája

Ferde a csöve, nem a közepébe lő, mit keres itt a rózsaszín és hol van a rasszizmus elítélése

Ideológiai zavarban

Író kortárs problémákkal

 

NEDVES PÉTER BARNABÁS

FESTŐMŰVÉSZ

Szürreális festmények és grafikák

https://www.facebook.com/peternedvesart

https://www.instagram.com/peternedvesart

Nedves Péter Barnabás Tatabányán élő és alkotó festőművész. Gimnáziumi tanulmányai alatt mesterei Bánfi József és Rochlitz György, a Bányász Képzőművész Kör vezetője voltak. Tanulmányait a Nyugat-magyarországi Egyetemen folytatta képgrafika szakon, ahol 2011.ben sikeresen diplomát szerzett mint képgrafikus. Felsőfokú tanulmányai alatt olyan művészektől tanulhatott, mint Nagy Gábor György, Butak András, Péter Ágnes, Losonczi Péter. 

Péter szürreális festményeket és egyedi grafikákat készít. Képein megjelennek az archaikus kódok, a misztikum és a szimbólumok. 

„Saját hitrendszer bontakozik ki, saját rögeszmék villannak fel a képeken, és saját tükrök vetítik vissza az emberi létezést, amiben könnyed természetességgel van benne a mitikus többlet.” – Sopotnik Zoltán író.

Kék angyal

Idegen tájakon

A mélység felett

A horizont őrzője

 

MEGYESI DÁNIEL

FESTŐMŰVÉSZ

1988. április 25-én születtem Tatabányán. Fogékonyságom a természet dolgai iránt már kis koromban megmutatkozott: egészen bölcsődés koromig visszamenőleg emlékszem momentumokra, ahogyan a rovarokat figyeltem a fűben, vagy órákig a felhőket néztem. Édesanyám, Bikkes Anikó korábban egy természetjáró társaság tagja volt, így kezdettől fogva jó irányt mutatott nekem ebben. Középiskolai tanulmányaimat a tatai Eötvös József Gimnáziumban fejeztem be, Eötvös-emlékéremmel jutalmazott diákként. Rajongásom a természettudományok iránt itt is megmutatkozott: kémiaversenyekre jártam, csillagászati és fizika szakkörbe, terráriumokat rendeztem be, valamint poliéderekről szóló kiállítást készítettem kedvenc matematika tanárommal a gimnázium folyosóján. Mindeközben volt alkalmam az asztrofotózás és az amatőrcsillagászat rejtelmeivel közelebbről is megismerkedni a Magyar Csillagászati Egyesület tagjaként, valamint 2006-ban a Magyar Asztronautikai Társaság ifjúsági diákpályázatát elnyerve kijutottam a NASA huntsville-i űrtáborába, ahol valódi űrhajósokkal is találkoztam. Az érettségi után kémiát hallgattam az ELTE-n két évig, majd a kémiához közel maradva, de a gyógynövények felé terelődött az érdeklődésem, ezért a Budapesti Corvinus Egyetemen kertészmérnöki diplomát szereztem, gyógynövénytermesztés szakirányon. 

A festés előzménye számomra a fotózás és az asztrofotózás volt, így ennek világából merítem legtöbb alapélményemet. A képek számomra az ember valóságának természetét feszegető, elvont egzisztenciális kérdések, önmagunkkal folytatott párbeszédek kivetülései a fizikai valóságba, melyektől katalizáló szerepet remélek mások számára. Hiszek benne, hogy a nonverbális kommunikáció sokszor mélyebbre hat, mint a szavak szintjén megfogalmazott gondolatformák.

Csillagmagvak

Europa, Jupiter-rendszer

Isteni teremtés

Szaturnusz

 

ROCHLITZ GYÖRGY

FESTŐMŰVÉSZ

Természetelvű festőt mutatok be Rochlitz György munkáin keresztül. Századunk képzőművészete sajátos arculatot vett fel. Uralkodóvá vált az absztrakt irányzat. Akár a lírai, akár a geometrikus vonalat hasonlítjuk össze a bemutatott alkotó képeivel, a különbséget azonnal felfedezzük. Itt a tájjal, csendélettel vagy az emberi formákkal mint ismertekkel találkozunk, jól, főleg szeretettel megfigyelt és kép formájában megfogalmazott módon. Magyarázatul ezt mondom ehhez: az alkotót megszabja, élete folyamán irányítja a munkája! A magas képzettségű, műegyetemet végzett építészmérnök a valóság talaján áll. Tiszteli a számok világát, az építészetünk remekléseit, a magyar világ ezeréves múltját. Ez jelentkezik alkotásaiban. 
Életrajza az interneten megtalálható. A tatabányai Bányász Képzőművészeti Kör vezetőjeként ismert. Nagynevű mesterei, Nagy János, Szlávik  Lajos, Krajcsirovits Henrik munkásságának méltó folytatója. A közölt képeket több kiállítás anyagából válogattam, és digitálisan vittem fel e tárhelyre. Meg kell állapítanom, hogy az a szépség és az akvarell üde színei nem jöttek elő. Ezért javaslom: meg kell ismerkedni Rochlitz alkotótársam valódi képeivel, és ott csodákat lehet felfedezni. Az internet beszámol a sok kiállításáról, ahol sikerek kísérték és kitüntetéseket eredményeztek. 

Komp Leányfalun (2018)

Csónakok (2019)

Alkonyat Szentendrén (2012)

A park télen

 

SZENDŐFI PÁL

FESTŐMŰVÉSZ, GRAFIKUS

Szendőfi Pál

A Tatabányai Szénbányák Haldex laboratóriumának volt a vezetője. A képzőművészetet édesapjától, majd Krajcsirovits Henriktől, a Bányász Képzőművész Körben tanulta. Mesterei voltak még: Kóthay Ernő, Kerti Károly, Feledy Gyula. 1970-től a megyei és az országos képzőművészeti kiállítások eredményes résztvevője. Egyéni kiállításai önálló, az egyéniségét hűen tükrözők, sikert aratóak voltak. Ezt igazolják kitüntetései, ösztöndíjai. 1975 óta tagja a Művészeti Alapnak, illetve a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.  

Alkotómunkája

Először grafikusi munkáival szerepelt a kiállításokon. Rézkarcai, majd a papírkarcai nagy emberismeretről, korának, a 20. század mozgalmas világának mély elemzéséről tanúskodnak. Festészetében – az utóbbi időkben – a világmindenség, a csillagok világának titkait kutatja, az általa alkalmazott festék-játékkal. A 2018-as évtől új utat keresve rátalált korunk egyik uralkodó képzőművészeti stílusára, a geometrikus absztrakcióra. A polgári foglalkozása a matematika ismeretén, gyakorlati alkalmazásán alapul. A csillagászat, az univerzum ismerete, a kémia tudományának laboratóriumi alkalmazása, és főleg a pontosságra való törekvése eredményezte az új alkotási útját. Igen pontos határvonalakkal, tiszta geometriai formákkal operál. A korábbi egymást kereső, egybeolvadó, keveredő színformái helyett átgondolt, egymással egyensúlyt kereső formák jelennek meg alkotásain. Eléri az alkotásain belüli nagy nyugalmat, tudáshalmazt (matematika). Ennek az irányzatnak több neve van a képzőművészet irodalmában: nonfiguratív, konkrét művészet, abszolút művészet. A hagyományos, természetelvű művészettel szemben sajátos, szubjektív alkotási nyelvet alakít ki. Ezen irányzat képviselői közül kiemelendő: Kandinszkij, Marc, Schönberg, Konok Tamás, Lantos Ferenc; szobrászatban: Józsa Bálint és Kovács Ferenc. Külön említem Klimó Károly nevét.

Szendőfi Pál alkotótársunktól közölt képeket a Tatabányai Múzeum 2018 tavaszán rendezett kiállításának anyagából fotóztam ki. Rendezője Tóth Enikő művészettörténész-főmuzeológus.

Aranymetszés

Szupernóva robbanás

Fragmentumok I.

Fragmentumok II.

 

DR. EGRESSY PÉTER

KÉPZŐMŰVÉSZ

Egressy arcképe - Anton Kovács (Kovács Antal) ukrajnai festőművész festménye

Kárpátaljáról Tatabányára

A magyar történelem kényszerítő változásainak sorsát élte át. Hazánk szép területének gyakran változó tulajdonosai népünket sanyargató kényszere elől települt át a kicsi hazánkba, Tatabányára. Itt megtalálta az alkotómunkájára alkalmas életkörülményt.

Az ecset mestere. Szeretett tájait, remek virágait, a vele együtt érző embertársait szívesen vitte fel vászonra.

1943-ban Ungváron született. Családjában és baráti körében több elismert művész élt, akik biztatására kezdett el festeni. Mestere Kassai Antal, Ukrajna kiváló művésze volt. Útját számtalan kiállítás jelzi. Tagja a Rezi, Cserszegtomaji és a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepnek. Tatabányán bekapcsolódott a Tatavölgyi Alkotóművészek csoportjába. Táblaképei méltán kapták meg az elismeréseket: Zala Art Plaket és több Különdíj igazolja ezt. A művészet lelkéhez nagyon értő költő barátunk szavait idézem:

Cséby Géza költő szavai egy kiállításmegnyitón, Keszthelyen:

Nem kell külön hangsúlyozni, hogy Egressy képein meghatározó feladata van a fénynek, a reflexfényeknek (Szénaboglyák, Bagadi temető). Képei olyan világba visznek el bennünket, amely sokak számára ismeretlen. A magas bércek, a hegyek lábánál megbúvó fatemplom, karcsú tetejű faházak más világ reprezentánsai, mint amit itt, a Balaton partján megszoktunk. Csendéletei, figurális kompozíciói és főleg a virágokról festett színkölteményei mély természet és emberszeretetről beszélnek. A kiállításán bemutatott képei mindenkit megérintenek és magával ragadnak. 

Egressy Péter: Kárpátalja (1)

Egressy Péter: Kárpátalja (2)

Egressy Péter: Csendélet

 

**********

 

IPACS MÁRIA

KÉPZŐMŰVÉSZ
secco vakolatfestés, murális festészeti technika
www.ipacsmaria.hu

AL SECCO – száraz vakolatra való festés

AL FRESCO – ismert a templomi falfestészetből – 
nedves vakolatra való festést jelent. Ilyenkor a festék mélyebb rétegekre épül be a vakolatba, és azzal együtt szárad.

Korunkban praktikusan a secco vakolatfestés az elterjedtebb technika, mely sokkal nagyobb festői szabadságot ad a művésznek.

IPACS MÁRIA életrajzából, művészi hitvallásából:

Művészeti munkáimmal egyedi és különleges festészeti stílust képviselek, amely egy középkori tradicionális falfestési technika, a secco - fresco festészet. 1998-ban ismerkedtem meg a secco technikával Olaszországban. Egyénileg továbbfejlesztve a secco-t: a vakolatot plasztikussá alakítom, festem. Anyaghasználatom lehetővé teszi, hogy táblaméretű, hagyományos módon keretezhető képeket készíthessek, megteremtve ezzel egy különleges hatást, hangulatot, plasztikus térélményt. Számomra a secco képek olyan új stílust és színvilágot jelentenek, melyekkel úgy érzem, hogy a hozzám legközelebb álló kifejezésformát találtam meg. 25 éves munkásságom alatt több mint 50 kiállításon vettem részt (itthon és külföldön), és remélem, hogy alkotásaimmal hozzájárulhatok a secco - fresco művészeti technika újbóli térhódításához. Az alkotói vágy nem ismer korlátokat és több területen is szerencsét próbál. Nagy izgalommal és kíváncsisággal indultak el tanulmányaim a digitális világ felé, vagyis szó szoros értelemben a végtelen felé...

Jelenleg grafikusként, illusztrátorként és kiadványszerkesztőként dolgozom.

Ipacs Mária: Trójai harcosok

Ipacs Mária: Örvényben

Ipacs Mária: Opus rustikum - Tisztelgés Makovecznek

 

**********

 

FEKETE FLÓRA

GRAFIKUS és FESTŐMŰVÉSZ

Az itt megjelenő szöveg Flóra első kiállításáról származik, és valóban igaz, hogy sokak számára meglepetést okozott... méltán. Az akkor elhangzott szöveget változtatás nélkül közlöm. 
A február 8-án megnyitott kiállítás sokak számára meglepetést okozott... méltán. A Tatavölgyi Alkotók legfiatalabb alkotója 15 képével jelentkezett. A különböző technikai megoldások: olaj, tempera, grafikák (ezek főleg tanulmányok) igazolják a kirakott képek magas színvonalát. Persze ilyenkor előtolakszik az a kérdés, hogy van-e továbbvivő út, bírja-e a művészet diktálta leterhelést? Legyünk optimisták! Először a tanulmányokról írok: a grafikus megoldás elmélyült megfigyelést igazol. Az alaktanulmányok az anatómia tiszteletéről és a formák tudatos megismeréséről beszélnek. Az itt-ott megjelenő diszharmónia követeli a több munkát. Sokaknak tetszett a drapériatanulmány... megérdemelten! A figurális grafitrajzok megnyitják a nem staffázs, a teljes értékűek felé vezető kényszerítést. Sokat kell még rajzolnia, sokat, de a természet utáni tanulmányok kényszere között. A festményei: a kezdeti bizonytalanságot felváltotta a szép színek keresése és megtalálásuk vágya. Valóban, a csendéletei után a „Vörös ház” a legérettebb. A végtelen csend és a belső fegyelem egyszerre jelentkezik. Itt van először a tudatos, de redukált tiszta szín használata. A vörös és a kék egymásnak feszülése adja a kiegyensúlyozott érzést, mert egyik szín sem uralja a másikat, hanem egymáshoz köti. A nagyméretű, 150 centis képe meglepődést okozott! A „Városi fények” cím illik a képen megjelenő színorgiához. A 90 százalékban helyesen megfogott színek magukhoz vonzzák a szemet, a jelzésszerűen, majdnem a krokikat megközelítő megfogalmazást a kép valóban elbírja... talán meg is követeli. Itt már feltűnő a magabiztos képi megfogás! 
A fentiekhez: 2020. évben írom: jelenleg Londonban él. Grafikusként és festőként mutatja meg tudását. Ez évben önálló kiállítása lesz Londonban.   

Londonban

Vörös ház

Fekete Flóra: Tengerparton

 

**********

 

SZILÁGYI TIBOR 

FESTŐMŰVÉSZ

Egy fantáziadús, elődeink tudásának birtokosa és tudatos alkalmazója jelenik meg Szilágyi személyében. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a megyénkben, városunkban működő Tatavölgyi Alkotók csoportjának. Ez jogosít arra, hogy írjak róla. A felsőfokú tanulmányait a művésztelepek egészítették ki. Jól ismeri ezt a szakmát. Hamar megtalálta a francia élenjáró képzőművészet legjelesebb képviselőit: Picassot és Braque-t, a kubizmus újat adó és máig ható törekvéseit. A kubizmus tanulmányozása révén alakította ki az önálló vonalát. A síkok-foltok színfoltokat irányítanak. A hideg-meleg színek vagy hangsúlyozó, vagy magához ölelő játékkal élnek. A magyar irodalom jeleseit, alkotásait szívesen veszi témaadóul. Kiállító művész, most nem célom a kiállításainak sokaságát itt felsorolni. Javaslom, hogy az internet segítségét használják fel. Itt van a zene, irodalom, filozófia, a közélet érdekességei, a magyar múlt (fejfák), a történelmi múlt (dolmenek) – találó címekkel vezetett alkotások sokasága. Közlöm a hozzáférhetőséget: www.szilagyiart.hu/keptar   

A kubizmusról egy pár mondat

Az előző századok realista törekvése után jelentkezik egy új kifejezési igény. A művészettörténészek a realizmus elfáradását emlegetik, de a társadalom és a tudományok újszerűsége, az új eredmények, az ember a társadalom vizsgálatának újszerűségét követelte. Berobbant az afrikai felfedezések formakincse is. Picasso megfestette az Avignoni kisasszonyokat, Braque a formakutatásával csatlakozott az új törekvésekhez. Kettejük szerepe óriási! Szilágyi Tibor e törekvéseket, az ábrázolás lelkét tanulmányozva találta meg a saját világát.  

Szilágyi Tibor: Az Univerzum játéka (farost, olaj, 60x50 cm, 2020)

Szilágyi Tibor: Reménytelenül (farost, olaj, 60x50cm, 2020)

Szilágyi Tibor: Cantata profana (farost, plextol, 70x50cm)

 

**********

 

SZABÓNÉ MÁKOS MARGIT

FESTŐMŰVÉSZ

Az alkotóművész útja eltérő a szokványos úttól. Mi a megszokott? Képzőművészeti főiskola, egyetem, diploma, kiállítások…

Diplomája, egyetemi végzettsége gazdasági vonalon van, ahol igen magas beosztásban szolgálta az országot. Képzőművészeti tudását szakkörökön, művésztelepeken szerezte. Nagyszerű, nagy tudású mesterei, Krajcsirovits Henrik és Papp Albert voltak a legnagyobb hatással művészetére. A képzőművészet minden ágában kipróbálta erejét, sikerrel. Technikai felkészültsége ezt a célt szolgálja. Kezdetben a természetelvű piktúra művelője volt, de az utóbbi években a 21. században erőteljesen előretörő lírai absztrakt jellemzi. Sok önálló, számos kollektív kiállításon vett részt, országosan meghirdetett tárlatokon is sikerrel szerepelt. Több művészegyesület meghívta tagjai közé. Néhány a fontosabbak közül: Honvéd Kulturális Egyesület (vezetőségi tag), Rudnay Társaság, Zuglói Képzőművészek Egyesülete stb. Külföldön is ismerik alkotásait (Hollandia, Szlovákia, Franciaország).

Most a lírai absztrakt művészetről néhány gondolat, hiszen a múzeumunk célja e sorozattal a tájékoztatás is. Lépten-nyomon lehet hallani, hogy a mai művészet eltávolodott az emberektől! Ebben van igazság, de magyarázat nélkül ez felületes. No, egy pár mondat a kortárs képzőművészeti törekvésekről: több évszázadon át az ábrázoló művészet élt. A figurális képekhez, a csendéletekhez, de a tájképekhez is hatalmas tudással kell rendelkezni, a kialakult szabályokat, törvényeket kell betartani. A különböző emberi korszakok megkövetelték a sajátos ábrázolási módszerek betartását. Előírt volt a téma, mesterektől kellett a technikát eltanulni. Főiskolák, egyetemek jöttek létre. A szabályok megkötötték az alkotót. Jött a 20. és a 21. század, szabad lett az alkotói akarat. Él most már az „igen-nem”, nem megsértve egymást. A kiállítások falán lévő kép előtt két ember ellentétes véleményt adhat, és mindkettőnek igaza lehet! Az absztrakt képek a végtelenség területére vezetnek. Én egy alkalommal 9-10 ezer informel képet néztem meg, állítom, két egyforma nem volt!

Most Margit alkotótársunk absztrakt-informel képeit mutatom be. Egy-egy gondolatot – persze szakmait – írok hozzá. Egy pár képének címét most közlöm, ebből is következtetést vonok le: A megrepedt gömb, Szín-folt, Tükröződés, Fosszíliák, Rejtelmes sziklafal, Repedés, Kapu egy másik dimenzióba, Titokzatos sziklák, Torzó, Dimenziók határán. Már a képek címei is a tudományos világ – a századunk világa – területén kutatnak. A mi világunk már nem a felület szépségén, de egyenesen a belső törvényeken keresi önmagát. Egy absztrakt kép a színek kavalkádján, belső rendjén, az egymásra kényszerített hatásán keresgél. Említettem, hogy egyetemi végzettsége a tudomány, a társadalmi mozgás, a 21. sz. emberének ismeretét alapozta meg, ebből fakadóan a filozófia, a szellemi élet otthonos terület a számára. A néző lelki felkészültsége dönti el: kell nekem ez a világ, vagy hidegen hátat fordítok a kiállított képeknek!

Kérem, így nézzék meg Szabóné Mákos Margit, a Tatavölgyi Alkotók tagjának műveit!

Szabóné Mákos Margit: Szín-folt (egyedi technika, vászon, 4 db 40x40 cm)

Szabóné Mákos Margit: Trianon 100 (egyedi technika, vászon, 50x70 cm)

Szabóné Mákos Margit: Titokzatos sziklák (egyedi technika, vászon, 100 x70cm)

 

**********

 

SULYOK TERÉZ
FESTŐMŰVÉSZ, TANÁR

Múzeumunk honlapján először Sulyok Terézt mutatom be. Munkáit évek óta tisztelettel követem, több kiállítását megnyitottam. Kiemelkedő tagja a Tatavölgyi Alkotók csoportjának is. A művészet minden festői műfaját magas szinten műveli. A selyem, a vászon, a festék engedelmes eszköze, de szerintem kiemelkedő az akvarell és a papír varázslása is. A képei közül először akvarelleket mutatok be. Témái széles körűek, csendélet, arckép, de igen nagy szeretettel festi Tata, Tatabánya város utcáit, tájait. A képei előtt megállva a végtelen szeretet, beleélés fog meg. Fénnyel teli, tiszta színei a belső ragyogást adják. A mellékelt alkotások is igazolnak engem! Kiállításainak sora nagy. Megyei, országos és külföldi bemutatkozások (pl. Dunaszerdahely, London) az alkotó sikereit mutatják. A hazai kiállításokat nagy számuk miatt nem sorolom fel. Kitüntetések, oklevelek elismerések is beszélnek helyettem. Tanári munkáját dicsérik tanítványai. E honlap köszönti az első bemutatkozó alkotótársunkat! Nem életrajzot adok. A képeit mutatva hívom Önöket egy jó művész alkotásainak világába! Minden  alkotóművész festékillatban, a kép előtt érzi az élményadás fontosságát, szépségét. Az átélt, a látott esemény, táj felköltözik a felületre és a néző elé áll.

Sulyok Teréz: Tatabányai utca

Sulyok Teréz: Tavaszi virágok

Sulyok Teréz: Vajdahunyad vára